• Diószegi Ádám

Miért fontos a nyugodt légzés jóga közben?


Légzésünk ritmusa, minősége szoros kapcsolatban van lelkiállapotunkkal. Bárki megfigyelheti, hogy légzésünk jellemzői az élethelyzeteknek megfelelően változnak. Máshogy lélegzünk, ha otthon nyugodtan olvasunk, máshogy, ha izgulunk egy határidő miatt, máshogy, ha szerelmesek vagyunk és megint máshogy, ha például megijesztenek minket. Ahogy a hangulatunk és gondolataink változnak, úgy változik a légzésünk is.


Viszont azt a lehetőséget már kevesen használják tudatosan, hogy ez az összefüggés fordítva is igaz. Azaz ha a légzésünket megváltoztatjuk, akkor a tudatállapotunk is megváltozik vele együtt. Ezért használ a jóga légzőgyakorlatokat (pránajáma), mert a légzésünk segítségével tudjuk a legkézzelfoghatóbban megváltoztatni a tudatunk állapotát.


Tehát ha gyakorlás közben szaggatottan, erőltetetten lélegzel, nem figyelsz a nyugodt, egyenletes áramlásra, akkor az elméd is egy feszült állapotba kerül. Egész pontosan a vegetatív idegrendszerben „szimpatikus” válasz alakul ki, amire sok más mellett az jellemző, hogy mivel ez egy készültségi állapot, így a felépítő, regeneráló folyamatok blokkolódnak, nő a vérnyomás és a pulzus, adrenalin termelődik, ami ismét csak nem segíti az ellazulást és – ami talán a jógapózok szempontjából a legfontosabb – az izmok alaptónusa hangsúlyosabbá válik, vagyis feszesebbé és nehezebben formálhatóvá válik a test.


Viszont ha gyakorlás közben sikerül fenntartanod a tudatos, egyenletes, folyamatos légzést, akkor az elméd nyugodttá válik, vagyis a vegetatív idegrendszerből „paraszimpatikus” válasz váltódik ki, ami egy nyugalmi állapotot hoz létre az egész szervezetben. Ilyenkor az immunrendszer és a regeneratív folyamatok beindulnak, csökken a vérnyomás és a pulzusszám, az izmok alaptónusa is csökken, ami nyújthatóbbá teszi őket.


Sokan közhelyesnek gondolják „a jóga belül kezdődik…” típusú mondatokat. Pedig a fenti gondolatokat elolvasva könnyen belátható, hogy a testünk is sokkal könnyebben alakítható, ha a paraszimpatikus vegetatív idegrendszeri választ erősítjük, tehát egy nyugodt elmével gyakorlunk, és nem harcolunk a testünkkel a pózokban. Egy jógapóz gyakorlatilag addig tud hatékony maradni, amíg a légzés nem esik szét benne, utána már csak egy felesleges küzdelem az egész, amitől az izmaink feszesebbé, elménk pedig csapongóvá válik. Ha meg tudjuk őrizni a nyugodt légzést egy nehezebb testhelyzet közben, akkor nagyobb eséllyel fogjuk tudni megőrizni a nyugalmunkat egy kihívást jelentő élethelyzetben is, ugyanis az idegrendszer hozzászokik a terheléshez, megedződik, akár a testünk a gyakorlás közben, így a stressztűrő képességünk is fejlődik, ami hozzásegít egy békés, kiegyensúlyozott személyiség kialakulásához. Helyes légzés nélkül ezen hatások egyike sem valósul meg.


Összefoglalva:

Tudatunk állapota alapvetően befolyásolja a testi fejlődésünk ütemét. Ehhez a helyes tudatállapothoz pedig a kulcs a helyes légzés fenntartása, később pedig légzésünk uralása nem csak gondolataink uralásának alapja, hanem a meditáció elsajátításának előfeltétele is.


A jógaoktató képzésemről itt olvashatsz bővebben >>

157 megtekintés