Ha nem, engedd meg, hogy elmeséljem a saját találkozásom a jógával.

Úgy 5 éves korom környékén kezdtem el érdeklődni a keleti filozófia és a meditáció iránt, miközben erősen dolgozott bennem a vágy, hogy felnőttként valahogy majd jobbá tegyem a világot.

Többféle sportot űztem, de leginkább a shotokan karatéban fogott meg a távolkelet misztikuma és a mozgások – egyébként modern anatómiai alapokon nyugvó – precíz kivitelezése. Később, az egyetemi éveim alatt egy baleset következtében az egyik karom teljesen lebénult. Amikor az életem már teljesen kilátástalannak tűnt – gondolj bele, még látónőhöz is elmentem –, egy elütött karakternek köszönhetően ütköztem bele egy akkor induló jógaoktató képzésbe.

A folyamatos gyakorlás hatására a karom rövid idő alatt szinte teljesen regenerálódott, miközben minden korábbi kezelés hatástalannak bizonyult. Mindez olyan erős hatást gyakorolt rám, hogy otthagytam informatikusi tanulmányaimat és jógaoktató lettem.

Közel 20 éve a jóga határozza meg a mindennapjaimat, és az a törekvés, hogy ezt az évezredes, tudományos alapokon nyugvó, értékes tudást minél többeknek átadjam.

Manapság a jógaoktatás mellett írok, festek, más sportokat is űzök és járom a világot, igyekszem hazai és külföldi oktatók által is inspirálódni.

Röviden: Létezem. Élvezem.